Vörösmarty Mihály 1835-ben vetette papírra a Szózat első két versszakát, de a költeményt 1836-ban fejezte be, napvilágot pedig 1837 elején látott a Bajza József szerkesztésében megjelenő irodalmi almanachban, az Aurorában. Aktuális vers, kora forrongó politikai eseményei szülték. Az 1830-as évek közepén Metternich abszolutista törekvései kiélezték a bécsi udvar és a reformokra törekvő magyar nemesi ellenzék közötti ellentéteket. Bécs megtorló intézkedéseket foganatosított: 1835-ben feloszlatta az erdélyi országgyűlést, perbe fogta Wesselényi Miklóst, 1836-ban pedig, a pozsonyi országgyűlés berekesztése után letartóztatta az országgyűlési ifjúság vezetőit. A főispánokat királyi rendelet kötelezte, hogy erőszakkal törjék le megyéjükben az ellenzéket.

A Szózat első kézirata

A Szózat első kézirata

A Szózat első kézirata

A Szózat első kézirata

Megjelenése után Vörösmarty ódája futótűzként terjedt, rövid idő alatt országszerte ismertté vált. Mindenki idézte, és nagy szégyen volt, ha valaki nem ismerte. 1846-ban bekerült a felvilágosodás és a reformkor legfontosabb általános iskolai tankönyvébe, a Hármas kis tükörbe; a hazaszeretetről szóló fejezet a Szózat első két versszakával kezdődött.
Gyakran idézték politikusok is, köztük Kossuth és Deák, de a legtöbbet Széchenyi. A Szózat forrásait, szinte minden sorának, szavának előzményeit kutatták. Történelemszemléletét leggyakrabban Berzsenyi A magyarokhoz írt első ódájával, Kölcsey Zrínyi dalával, Zrínyi második énekével és Himnuszával hasonlították össze. Kimutatták benne Zrínyi és mások hatását, de abban teljes az egyetértés, hogy a Szózat szellemisége, sőt szókincse is Széchenyi István műveinek köszönheti a legtöbbet. Például, 1835-ben a magyar nyelv ügyét taglalva Széchenyi kijelentette, hogy „A magyarnak csak itt van egyedül hazája”, Vörösmarty pedig ugyanabban az évben vetette papírra:

A nagyvilágon e kívül
Nincsen számodra hely

A legnagyobb magyar teljesen azonosult a Szózattal, mert maga is viaskodott a nemzethalálnak a Szózatban felsejlő rémképével. Újra és újra ostorozta magát, hogy az ő politikája idézi azt elő.

Az ódának ugyanez a része nyomasztotta Vörösmartyt is. A világosi fegyverletétel után sokszor mondták neki, hogy beteljesült jóslata a „nagyszerű halálról.” Gyulai Pál szerint erre gyakran az volt ingerült válasza, hogy a „jóslat még nem teljesült, ez még nem a halál, nem ily halált értett.” Gyermekei a nemzethalált említő 11–12. strófák nélkül tanulták meg a Szózatot. Az MTA KIK Kézirattára őriz egy Vörösmarty-kötetet (jelzete: 540.083), amelyben a költő saját kezűleg húzta át a nemzethalálról szóló két versszakot, s a kötet tulajdonosa fel is jegyezte hozzá fűzött szavait: „Ha csak sejthettem volna, hogy ily idők szakadhatnak reánk, meg nem írtam volna ezen versszakokat.”
1843-ban pályázatot írtak ki a Szózat megzenésítésére, amelyet Egressy Béni nyert meg. A megzenésített változat még inkább elősegítette az elterjedését. Attól kezdve nincs olyan nagy állami ünnep, jelesebb iskolai rendezvény, amelyen ne csendülne fel. Az 1848–1849-es szabadságharcban a honvédek csata közben is énekelték.

A Szózat "nagy szava" – rendületlenül – szakrális szavunkká vált, mindenki tudja, honnan származik, mindenki tisztelettel ejti ki. Magának a Szózatnak az jutott osztályrészül, ami csak nagyon kevés versnek – az egész nemzet tulajdonává vált, nemzeti énekünkké lett. Kölcsey Himnusza és Petőfi Nemzeti dala mellett a legismertebb magyar vers.
Üzenete ma is érvényes.

A Szózat fogalmazványának töredéke

A Szózat fogalmazványának töredéke

  • Kiállításszervező intézmény:

    MTA Könyvtár és Információs Központ

    A kiállítást rendezte:

    Babus Antal
    MTA Könyvtár és Információs Központ

    Horányi Károly
    MTA Könyvtár és Információs Központ

    Imre Olga
    STÁB-STUDIO Kft.

    Grafikai terv:

    Juhász Mihály
    STÁB-STUDIO Kft.

  • A szöveget írta:

    Babus Antal

    A képeket és a képaláírásokat készítette:

    Horányi Károly

    Láng Klára
    MTA Könyvtár és Információs Központ

    Honlap:

    Lovas Bálint
    MTA Könyvtár és Információs Központ

    Payer Barbara
    MTA Könyvtár és Információs Központ

    Adatbázis szerkesztő:

    Sallai-Tóth László
    MTA Könyvtár és Információs Központ

A honlapon található képek az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében található Vörösmarty-kéziratokról és tárgyi emlékekről készültek, a fotóanyag az MTA Könyvtár és Információs Központ tulajdona.
A címlapon Barabás Miklós Vörösmartyról készült akvarellje látható (PIM).